Az utolsó hajóépítő mester
1526 tól kezdve a krétai Velencei uralkodók összesen 22 Neóriát építettek Chanial régi kikötője mentén hogy megszilárdítsák haditengerészeti jelenlétüket a régióban.
Ezeket a kőből emelt épületeket amelyek átlagosan 50 méter hosszúak voltak magasan ívelő boltozatos mennyezettel látták el. Az épületek belső méreteik lehetővé tették hogy nagyobb méretű hajókat építhessenek vagy javítsanak a bennük kialakított hajóépítő műhelyekben.
A 2. világháború alatt az épületek torpedó készítő műhelyekké alakultak át a háború által diktált speciális igényeinek megfelelően. A háború után az épületek egy részét gabona tárolására használták, míg napjainkban a megmaradt 9 épületet részben a környék régészeti feltárásainak leletanyagai tárolására használják. A legimpozánsabb, a legnagyobb Neória a kikötő nyugati végében a “Grand Arsenal” 1600 környékén épült, és napjainkban a “Mediterrán építészeti centrum”-ként számos kapcsolódó rendezvény és kiállítás otthona.
A kikötő nyugati végén álló három Neória egyike ad helyet a A Chaniai Vitorlás Klubnak, illetve a club kávézójának. A másik épület a Tengerészeti múzeumnak, pontosabban a Régi korok hajóépítészete múzeumának épülete. Kettejük között található az a Neória ahol - akinek egy kis szerencséje van - találkozhat az egyik utolsó tradicionális hajóépítő mesterrel, aki itt ezen a fantasztikus múltú helyen a mai napig dolgozik. Ő Haralambos Karazepounis aki már elmúlt 90 éves. Minden reggel kinyitja öreg műhelyének az ajtaját, és kávét kortyolgat a szomszédokkal a nyikorgó asztalkán a műhely bejárat előtt. Odabent az ajtón beszűrődő fényben megmunkálásra váró deszkák, félkész hajó elemek várakoznak sorukra, porral borítottan mint minden műhelyben ahol fával dolgoznak.
Az idős mester időnként beinvitálja az arra járó kíváncsiskodókat, és mesél nekik:
“ A tőkesúly és a hajótest alsó, víznek leginkább kitett részei részei eukaliptuszból készülnek, míg a hajótest víznek kevésbé kitett részei ciprust vagy fenyőfát használunk “
Nem emlékszik már rá hogy élete során mennyi hajó került ki keze alól. Halászhajók mindenféle méretben, tengeri bárkák, csónakok, és ami külön érdekesség hogy műhelyében készült az ókori görög tengeri haderő büszkeségének a Triérésznek a másolata.
Régi kedves emléke hogy saját hajója is szerepel az egykor igen népszerű görög filmben amelynek a címe “ I Neraida kai to Palikari” azaz “a tengeri sellő és a legény”.
Hosszasan mesélhetne életéről, szeretett városáról Haralambos Karazepounis az idős mester, akinek a munkája láthatóan a szenvedéje is. Talán az utolsó “igaz” hajóépítő a sziget egyik legszebb városában Chaniában.
